A kapi hófehér tehéntejből készült lágy sajt, fehér penész bevonattal. A készítés során az előérlelt, hőkezelt tejet beoltják, a felaprított alvadékot formákba merik, majd a savó lecsepegtetése után a felületét leszárítják. Langyos, nedves érlelőben 1 héten belül kifejlődik a nemes penész (pl. penicillium candidum) a sajtokon. A kialakult hófehér nemes penészréteg, pihésen vonja be a sajt felületét. Ezután következik a hideg érlelés 2- 3 -4 hétig. Így állaguk lágy lesz, mely az idő előrehaladtával mind krémesebbé válik. Túlérett állapotukban egészen folyósak is lehetnek. A tökéletes ízhatást akkor érhetjük el, ha fogyasztás előtt legalább 30 percig szobahőmérsékleten tároljuk.
Sajtunk rokonságot mutat a többi fehér, sós lében érlelt sajttal mint a görög Feta, a román Telemea, a török Beyaz peynir, a bolgár Sirene és a szerb Sir sajt. A Fetánál azonban kevésbé krémes, de nem reszelhető ellentétben Telemeatól , kevésebbé fényes, enyhén só. A konyhában használhatjuk sokféle képen: lehet vele tölteni, rakhatunk vele zöldségeket, húsos ételeket, salátába keverhetjük. Lehet olívaolajban pácolni, rá lehet grillezni zöldségekre, tölteni lehet vele különböző palacsintákat, lángosokat.
Vegyes alvasztású kenhető krémes állagú sajt, lilahagymás ízesítéssel.
Vegyes alvasztású kenhető krémes állagú sajt, lilahagymás ízesítéssel elérhető
Száraz vörös borban érlelt lágy tehén sajt. A sajtokat 65 °C-os kékfrankosba mártjuk többször, ezalatt a sajt kérget befogja a bor, utánozhatatlan színt és ízt adva a sajtnak. A vákuumos érlelés során kialakulnak a végleges ízek a sajtban kiegészítve a vörösbor adta jellegzetes zamattal. Sajtunk a kékfrankos termelői után kapta a nevét. Ugyanis soproni szőlősgazdákat hívják sokszor még ma is poncichternek. A kifejezés német Bohnenzüchter (babtermelő) szóból ered. Előttük is tisztelegve alkottuk meg ezt a sajtkülönlegeséget
