A kapi hófehér tehéntejből készült lágy sajt, fehér penész bevonattal. A készítés során az előérlelt, hőkezelt tejet beoltják, a felaprított alvadékot formákba merik, majd a savó lecsepegtetése után a felületét leszárítják. Langyos, nedves érlelőben 1 héten belül kifejlődik a nemes penész (pl. penicillium candidum) a sajtokon. A kialakult hófehér nemes penészréteg, pihésen vonja be a sajt felületét. Ezután következik a hideg érlelés 2- 3 -4 hétig. Így állaguk lágy lesz, mely az idő előrehaladtával mind krémesebbé válik. Túlérett állapotukban egészen folyósak is lehetnek. A tökéletes ízhatást akkor érhetjük el, ha fogyasztás előtt legalább 30 percig szobahőmérsékleten tároljuk.
A Garibaldi intenzív, erős aromájával igazi sajt különlegességnek számít, amely kiválóan illik az édes karakterű italokhoz. Alapanyaga teljes, pasztörizált tehéntej, és az ízének karakteressége attól függ, hogy 2 vagy 3 hónapig érleljük. Minél tovább tart az érlelés, annál erősebb, lesz az illata és az aromája. A sajtot penicillin gombák (Penicillium roqueforti) teszik kékesen márványozottá. A közepesen kék penészes, nagyon krémes és könnyen kenhető sajtot, erős, ehetetlen kérge óvja meg a külvilágtól. A felvágott sajtokban sokszor megfigyelhető szabályos csíkok a pikírozás, a sajt szurkálásának nyomai, amivel a levegőt juttatjuk a sajtba, hogy a penészgombák minél nagyobb felületen szétterjedhessenek és elvégezhessék a munkájukat. Garibaldit mint ahogy a neve is utal rá nem titkoltan az olasz gorgonzola ihlete.
Sajtunk rokonságot mutat a többi fehér, sós lében érlelt sajttal mint a görög Feta, a román Telemea, a török Beyaz peynir, a bolgár Sirene és a szerb Sir sajt. A Fetánál azonban kevésbé krémes, de nem reszelhető ellentétben Telemeatól , kevésebbé fényes, enyhén só. A konyhában használhatjuk sokféle képen: lehet vele tölteni, rakhatunk vele zöldségeket, húsos ételeket, salátába keverhetjük. Lehet olívaolajban pácolni, rá lehet grillezni zöldségekre, tölteni lehet vele különböző palacsintákat, lángosokat.
Száraz vörös borban érlelt lágy tehén sajt. A sajtokat 65 °C-os kékfrankosba mártjuk többször, ezalatt a sajt kérget befogja a bor, utánozhatatlan színt és ízt adva a sajtnak. A vákuumos érlelés során kialakulnak a végleges ízek a sajtban kiegészítve a vörösbor adta jellegzetes zamattal. Sajtunk a kékfrankos termelői után kapta a nevét. Ugyanis soproni szőlősgazdákat hívják sokszor még ma is poncichternek. A kifejezés német Bohnenzüchter (babtermelő) szóból ered. Előttük is tisztelegve alkottuk meg ezt a sajtkülönlegeséget
